A teremtés csodái - Páratlan szépségű világunk 2. rész

A teremtés csodái - Páratlan szépségű világunk 2. rész

Természet, Szerző:Harold W. Clarck - 2017. március 05. 564

Szépen megalkotott mindent a maga idejében! (Prédikátor 3,11) Mi a szépség? Miért van szépség? Miért van szépérzékünk; képességünk, hogy felismerjük a tetszetőst, a szépet? Milyen szerepe van a szépségnek életünkben? Talán a színeket nevezhetnénk esztétikai érzékünk legmélyebb forrásának. Mi a szín, és hogyan befolyásol bennünket? Mint ismeretes, a fénysugár különböző hosszúságú elektromágneses hullámokból áll. Ezek a hullámhosszak látószervünk idegvégződéseiben az ultraibolyától az infravörösig terjedő színérzetet keltik. Amikor ezek a hullámhosszak kiegyenlítődnek, tiszta fehér fénysugarat látunk. 
Szükség van-e a spektrum minden színére? Mint tudjuk, a növények fotoszintéziséhez szükséges energiát nagyrészt a vörös szín adja. Zöld színűket a növények a visszavert fénynek köszönhetik. A levél a vörös kiegészítő színt úgy használja fel, hogy elnyeli. Ezek szerint a növény akkor is képes volna a fejlődésre és virágzásra, ha a nap sugarai - részben ibolyaszínnel keverve - csak vörös színt tartalmaznának. 

Ám milyen volna a világ, ha csak vörös fény létezne? Ez a szín egészen biztosan nagyon ingerlően hatna ránk. Valamennyien tudjuk, hogy különböző színek különbözőképpen befolyásolják idegrendszerünket. A vörös szín izgat, az ibolyaszín lehangol. Tehát csak a szivárvány teljes színképe, csak a tiszta, fehér fény adhat tökéletes egyensúlyt. Milyen mélyen átgondolt és áldott ajándék az számunkra, hogy a fénysugár ilyen sokféle hatású lehet!

Úgy tűnik, hogy az ember esztétikai érzéke úgy van beállítva, hogy becsülje a színek szépségét. Az állatoknál nem fedezhetünk fel ilyen tulajdonságot. Nincs bizonyíték arra, hogy a tehén azért legel szívesen, mert a fű zöld. 

Egy lovas megállt egy domb tetején, hogy gyönyörködjön a lemenő nap szépségében. Kísérője megkérdezte tőle, hogy mit gondol, észlelte-e a lova a nyári alkonyat szépségét és gyönyörködik-e benne. "Nem! - hangzott a határozott választ. - Ha ilyen tulajdonsággal rendelkezne, többé nem volna ló."

Ha már a színérzékről beszélünk, mellesleg azt is megemlíthetnénk, mi volna, ha Alkotónk a teremtés közben éppen az ellenkezőt tette volna, vagyis a növényeket azzal a képességgel látta volna el, hogy elnyeljék a zöld színt, és visszaverjék a vöröset? Zöld szín helyett minden völgy és minden erdős lanka vörös színben virítana. A látvány minden bizonnyal nagyon kellemetlen lenne, persze ha színérzékünk meg nem változna. Tehát egy bizonyos - véletlennek semmiképpen nem nevezhető - viszony áll fenn az ember esztétikai érzéke és a természetben látható színek egyensúlya között. Az ember azért van teremtve, hogy a színek világában éljen, hogy teljesen beleilleszkedjen. Ezt sem tulajdoníthatjuk a puszta véletlennek vagy a körülmények összejátszásának.

Milyen szerepe van a vörös színnek vagy bármely más élénk színnek? Hogy valamit kiemeljen, mondaná minden díszlettervező. A zöld színben pompázó táj sokkal szebb, ha imitt-amott piros és sárga vagy a harmónia végett barnás és ibolyaszínű foltok tarkítják. És nem csak ezek a színfoltok teszik kellemessé a látványt, hanem a zöld szín számtalan árnyalata is. Kérdezzük csak meg egy művésztől, hogy hogyan festene le egy erdős hegyoldalt. Bizonyára nem azt válaszolná, hogy csak zöld színt használna. Hogy a kép életű legyen, vegyítenie kellene a zöld szín finom árnyalatait, ezenkívül a világosabb felületeken a piros és sárga, a sötétebb felületeken pedig a kékről, barnáról és bíborról sem szabadna megfeledkeznie. Lehetséges, hogy csak azért gyönyörködünk a természet színeiben, mert megszoktuk őket? Vajon a színek más csoportosítása is ugyanilyen kellemes lenne, ha történetesen egész életünkben azt néztük volna?

Az ember színérzéke általában összhangban van az egész emberiség színérzékével. Annak a ténynek, hogy hajlamos-e a művészetre, szintes semmi befolyása sincs. Persze vannak olyanok is, akik végletekbe mennek, de szerencsére számuk kevés. A modern festőművészet szín káosza nem másmilyen színérzékről tanúskodik, hanem inkább a megszokott és a természetes elleni lázadásként értelmezhető.


 
érzék színek zöld fény teremtés Isten
Természet

Egy virág kék levelekkel alkalmazkodik a környezetéhez

2016. november 02.

Az ég kék, a fű zöld, de a Begonia pavonina nevű faj levele kék, méghozzá egy új kutatás szerint azért, mert így hatékonyabban tud energiát termelni.

Egysejtű élőlények
2017. április 02.
Milyen csodálatos Isten!
2017. március 14.

Aktuális programok a közeledben